Mindjárt az elején Tisztáznom kell, hogy hová lett a névböl a második "L" betü. Születésem bejelentésékor az a anyakönyvi hivatalban, egy primitiv szerb, a hivatására nem méltoan kiképzett személy a nevet csak egy "L" betüvel irta be, azzal az indoklással, hogy a szerb helyesirásban nem létezik kettös betü. Ezt az elvet követve, ezrivel lettek magyar és német nevek megcsonkitva, tekintet nélkül a következményekre. Fiam Zoltán születésékor tudtam cask a családnak a második "L" betüt visszaadni, egy Jugoszláviában a családnevekkel kapcsolatos érvényes törvény alapján.
Mielött rátérnék a család eredetére, ismertetem a történelmet és a környéket ahol az elsö irott bejegyzésekre akadtam. A mai Szerbiában a magyar-horvát-szerb hármashatár közelében Zombor illetve szerbül Sombor várostól északra a mai Svetozar-Militics faluban kezdödnek az események.
A törökök 1541.-ben foglalták el Coborszentmihály helységet és ettöl az idötöl Sombor név alatt szerepel. Miután a törököknek nem sikerült Bécset elfoglalni és a katonai hatalom is egyre gyengült, 1687 szeptemberétöl visszavonultak és az idöközben itt letelepedett török lakoság is elhagyta ezt a területet. Most az üresen maradt terület betelepitése, volt a monarchia célja. A katonai érdemekben részesült Magyar egyének voltak a környék elsö lakosai, sokan közülük nemesi cimeres-oklevéllel rendelkeztek, valamint bunyevac-dalmátok. Az elszegényedett nemesek akik családjukkal itt letelepedtek, létrehozták Nemes Militicset - Lemest. A családok nevei: Knezi, Odry, Vidakovi´c, Radics, Vujevi? Kai?, Mátyus, Allaga, Burza, Kai´c, Laczkó, Ivankovic, Littvay, Markovics, a rangjukat legtöbbször katonai érdemként kapták meg. A falu neve a lakosság összetételéböl származik. NEMES a nemesekröl mely titulust jelent, a MILITICS feltehetöleg a "miles", "militis" - katona, katonás latin szóból ered. A bunyevácok lerövidítették LEMES-re. A település már korábban is létezett különbözö elnevezéssel de nincsen irásbeli hagyaték rola.
Az Allaga család Péter után 1722. jul. 15.-én nyert Cimeres nemeslevelet, III. Károlytol. Kihirdette Bácsmegye 1798. okt.26.-án és 1838. dec. 7.-én. A majdnem 300 éves eredeti okmány még létezik egy Nemes Militicsi származásu Allaga családnál. A cimer leirása: " kék pajzsban zöld halmon ágaskodó kétfarku oroszlán eldülöfélben állo oszlopot támogat; sisakdisz: kiterjesztett szárnyu növekvögriff jobbjában kardot tart; takarok: vörös-ezüst, kék-arany". "Az 1754-55. évi országos nemesi összeiráskor Bácsmegyében Pál és János igazolták nemességüket. - 1798. máj. 22.-én János, Márton, Mihály, Péter, Tamás, Pál, Jozsef, Péter, István, Pál és Péter (mint János, Pál, Jozsef, Antal, Frenz és andrás fiai) Bácsmegyétöl kaptak nemesi bizonyitványt." A nemesi oklevelet idönként ujbol kellett hitelesiteni. A Nemes Militicsi nemesek hozzájárultak a templom és egy iskola felépitéséhez, 1752-ben letették a templom alapköveit és decembertöl a papok vezetik az elsö anyakönyvet az esküdtek, ujszülöttek és elhaltak névsorával. Az elsö bejegyzés 1752 december 12.-én, született Allaga Lázár és Mária leánya Mária, a koma Odri Judita. A pap Martin FIRAN volt és 1773-ig volt ebben a hivatásban. A nemesek a földet csak árendába kapták ( és nem mint tulajdont ). 1803. dec. 9.-én hozott határozattal második Ferenc császár a nemeseknek átadta az árendába vett területet megfelelö ellenértékért (Forint és gabonában). Az elsö világháború után LEMES - NEMES MILITICS is be lesz csatolva a Szerb, Horvát és Szlovén Királyságba. 1925-ben megváltoztatják a falu nevét Svetozar Miletic - re. A második világháboru után is megtartja nevét, ahogyan még ma is hívják (hivatalosan).